Az Ökotárs Alapítvány ismét meghirdeti az Év Fája Versenyt, melyre bármilyen magánszemély vagy csoport, szervezet jelölheti kedvenc fáját egész Magyarországról.
A verseny keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keressük, hanem azt, amelyik a jelölőknek, a helyben élőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál. Bárki: baráti társaságok, családok, iskolás csoportok, civil szervezetek, önkormányzatok vagy vállalkozások jelölhetik kedvenc fájukat egy fotóval és a hozzá kapcsolódó történet leírásával. A jelöléseket április 24. és június 30. között lehet beküldeni az evfaja.okotars.hu oldalon keresztül. A vetélkedőre jelölt fákból az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije 12 döntőst választ, ezek közül az ősz folyamán a közönség szavazással választhatja ki kedvencét. Az Év Fája a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz!
Afrikában telelő fehér gólyáink ezekben a hetekben kezdik meg felkészülésüket arra az akár 10 ezer km-es útra, aminek célállomása a Kárpát-medence. A madarak napi 10 órás repüléssel kb. két hét alatt teszik meg ezt a távolságot, közben pedig mindössze néhány kulcsfontosságú pihenőhelyen állnak meg, táplálkozni és erőt gyűjteni.
A március-április fordulóján hazaérkező gólyák időbeosztása igen "feszített": alig több mint 4 hónapjuk van, hogy fészket találjanak vagy építsenek, párt válasszanak, és felneveljék fiókáikat. Őszi vonulásuk már augusztus 20-tól elkezdődik. A tavasszal megérkező szerencsés párok, akik találnak maguknak fészket, pár napos "tatarozás" után nekiállhatnak a tojásrakásnak, amelyek viszont költőhely nélkül maradnak, a lakosság segítségére szorulnak.
Ha szeretnénk segíteni a fehér gólyáknak, még a madarak megérkezése előtt ki kell helyezni a fészektartó és magasító gólyakosarakat. A nagytestű madarak előszeretettel költenek a települési vezetékhálózat tartóoszlopain, ez pedig megfelelő talapzat nélkül számos veszélyt hordoz magában. Éppen ezért az eszköz nem csak új fészkelőhelyként jöhet számításba, ennél is fontosabb alkalmazási módja az áramütés-veszélyes fészkek kiemelése, ami engedélyköteles és csak szakember végezheti. Ha a kosarat május-júniusban (vagy később) tesszük ki, akkor a madaraknak esélyük sem lesz ezen az új helyen a kirakás évében sikeresen költeni.
A lassan mögöttünk hagyott tél egy másik, szintén a gólyákkal kapcsolatos természetvédelmi problémára is felhívta a figyelmet: a fehér gólya ugyan vonuló madár, számos példánya dönt úgy, hogy a kimerítő repülés helyett inkább itthon vészeli át a hideg időszakot. Ezek az állatok a be nem fagyó vizeket, a táplálékállatokban (pl. rovarokban és bogarakban) gazdag területeket keresik, vagy ez emberek közelében húzzák meg magukat. A telelő gólyák hosszabb-rövidebb időszakokra el is kóborolhatnak megszokott helyükről. Fel kell készülnünk arra, hogy a klímaváltozás hatására egyre több gólya dönt majd a maradás mellett és az olyan hideg időszakokat, mint amilyen az elmúlt két hétben is volt, csak a mi segítségünkkel élhetik túl.
Afrikában telelő fehér gólyáink ezekben a hetekben kezdik meg felkészülésüket arra az akár 10 ezer km-es útra, aminek célállomása a Kárpát-medence. A madarak napi 10 órás repüléssel kb. két hét alatt teszik meg ezt a távolságot, közben pedig mindössze néhány kulcsfontosságú pihenőhelyen állnak meg, táplálkozni és erőt gyűjteni.
A március-április fordulóján hazaérkező gólyák időbeosztása igen "feszített": alig több mint 4 hónapjuk van, hogy fészket találjanak vagy építsenek, párt válasszanak, és felneveljék fiókáikat. Őszi vonulásuk már augusztus 20-tól elkezdődik. A tavasszal megérkező szerencsés párok, akik találnak maguknak fészket, pár napos "tatarozás" után nekiállhatnak a tojásrakásnak, amelyek viszont költőhely nélkül maradnak, a lakosság segítségére szorulnak.
Nem csak szépek, de tartásuk egészséges is! A NASA kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy egyes dísznövények kifejezetten jó hatással vannak a beltéri levegőre, mivel képesek kiszűrni a körülöttünk lévő mesterséges anyagokból származó veszélyes gázokat. Egyes építőanyagok, festékek, lakkok, ragasztók, műanyagok, tisztítószerek, nyomtató tinták, és a bútorokhoz használt rétegelt- illetve farostlemezek az egészségre nem éppen jótékony hatású anyagokat, például formaldehidet, benzolt, triklóretilént bocsáthatnak ki környezetükbe
Összesen 163.291 vízimadarat vettek számba a januári Nemzetközi vízimadár szinkronszámlálás alkalmával a szakemberek a Mura, a Dráva és a Duna folyókon és az ártereken. Tucatnyi magyar, szerb, horvát és szlovén civil szervezet együttműködésével összesen 470 km folyószakasz összes telelő madarát összeírták.
Egyesületünk hamarosan megpályáz egy regionális KEOP programban
való részvételt, melynek célja a környezeti tanácsadás erősítése a
nyugat-dunántúli régióban. Ha lehetőséget kapunk a részvételre, akkor
fejleszteni tudjuk tanácsadói tevékenységünket, öt iskolával építhetünk
ki szorosabb kapcsolatot egy hulladékgyűjtési program kapcsán, és
erősíthetjük a regionális civil összefogást is. Bízunk pályázatunk
sikerében. Ha nyerünk, a programot folyamatosan követhetik honlapunkon.
A 2010-2011-es
télen a Mindszenty Iskoláért Alapítvány által üzemeltetett Botfai kastélykertben
beindult a madáretetés. Ez a madáretetés, a helyi koordinátor, Illés Zoltán és
egyesületünk kooperációjával jött létre. Az Alapítvány vette az etetőanyagot,
Egyesületünk biztosította az etetőt és Zoltán barátunk aki folyamatosan
„üzemben tartja” azt, jelesint, hogy ki ne fogyjon a tápláléka éhes tollas vendégeinknek.
Milyen módon vennéd rá a szomszédodat, hogy kevesebb energiát használjon? Írd meg blogbejegyzésünk - http://mtvsz.blog.hu/ - kommentjében: elbeszélésben, versben, vagy dalszöveg formájában.
Napjainkban növekvő energiaárakkal és a fosszilis erőforrások
kimerülésének közeledtével kell számolnunk. 50 éve a kőolaj, a gáz, a
szén még kifogyhatatlannak tűntek, melyekre vég nélküli gazdasági
növekedést lehetett alapozni. Mára rádöbbentünk ugyan, hogy ez nem
igaz, azonban oly mértékben függővé váltunk ezektől az anyagoktól, hogy
szabadulni csak gazdasági szerkezetváltással, közös erőfeszítéssel
lehetséges.
Az idén is, most már hagyomány
jelleggel tartottuk meg a pölöskei nagy tó körüli őszi gyűrűzésünket, mely a
Pölöskei Öregtó Nonprofit KFT segítségével újra egy hetesre sikerült. Az
időjárás nagyrészt kedvező volt, reggelente hideg (talajmenti fagyok),
napközben viszont csapadékmentes és nagyrészt szélmentes. Az első napokban
szokásosan nagyobb fogás volt, mint az utána következő időszakban. A hálók az
előző évekéhez hasonló helyeken álltak, bár most dolgoztunk folyamatosan a
legtöbb 12 méteres hálóval, összesen 12 darabbal. Így a táborok történetének 2.
legnagyobb fogását (összesen 325pd.) tudhattuk le. Az eddigi legjobb 2008.
októberében volt, mely szintén egy hetes gyűrűzést jelentett.
A Domberdő Természetvédelmi Egyesület
idén ősztől is beindítja, most már harmadik éve zajló természetismereti
szakkörét, zalaegerszegi irodájában. Továbbra is minden a téma iránt
érdeklődő iskoláskorú fiatalt szívesen látunk. Idén szerda délután
16.30-17.30. között lesznek a foglalkozások. Nagyobb jelentkező létszám
esetén másik hétköznap du-án is indíthatunk csoportot, vagy akár aznap
korábbi időpontban. A szakkörön behatóan foglalkozunk a hazai
élővilággal (kiemelten a madarakkal, hüllőkkel, kétéltűekkel,
rovarokkal, pókokkal és növényekkel), Európa természeti rendszereivel,
a természetvédelmi és környezetvédelmi gondokkal és teendőkkel.
Próbáljuk oltani a tüzet, csak az a baj,
hogy olajjal – hívják fel a figyelmet a természetvédő szervezetek. A
klímaváltozás jeleit ma már nap, mint nap tapasztalhatjuk, de nem sokat teszünk
okai ellen: tovább dübörög a termelés és a fogyasztás, sokszor fölöslegesen
pazaroljuk az energiát és feleslegesen költjük a pénzünket. Ezt a túlfogyasztással
és társadalmi igazságtalanságokkal terhelt gazdaságszerkezetet akarja
megújítani a Magyar Természetvédők Szövetségének kezdeményezésére elkészült,
525 civilszervezet támogatta klímatörvény-tervezet.
Az idei évben lezárásra kerûlt az a környezeti nevelési program, amely a zalaegerszegi és nagykanizsai CSAO (Családok Átmeneti Otthona) gondozásában levõ gyerekek számára indúlt.
Egyesületünk segítségével eljuthattak a gyerekek a
megye számos pontjára és megismerhettek számukra eddig ismeretlen helyszíneket,
mûemlékeket. Olyan élményekhez és ismeretekhez juthattak hozzá, amelyek társaik
számára elérhetõ, sõt, gyakran természetesnek tûnik, de számukra jutalom és egy
életre szóló élmény. Megismerhették a megye kulturális és természeti értékeit,
bejárhatták Zala jellegzetes élõhelyeit és felfedezhették az itt élõ állat és
növényvilágot.
Testközelbõl találkozhattak az Õrség, Göcsej vagy a
Kis-Balaton jellegzetességeivel és õk maguk és részt vehettek számos nem
mindennapi foglalkozáson. Túrázhattak erdei utakon, kaszálókon, dombhátakon
vagy vízfolyások melletti tanösvényeken. Bepillantást nyerhettek a természetes
vizek élõvilágába és a természet sokszínûségébe. Megérinthettek madarakat
gyûrûzésekkor, vagy saját maguk készíthettek agyag edényeket vagy csuhébabákat
kézmûvesek segítségével.
Táborunk során a gyerekek
megismerkedhetnek a Zala-völgy és környékének élővilágával és megismerhetik
jellegzetes élőhelyeit, értékeit. A tábor célja, az ismeretterjesztésen kívül,
hogy a gyerekek megtanulják tisztelni és csodálni az őket körül vevő
élővilágot. Mindezt igyekszünk megvalósítani úgy, hogy a gyerekek szinte
játszva, kalandosan ismerhessék meg a természetet és természetvédelmet.
Véget ért a békák násza, lebontottuk a terelőkerítést. Aktivistáink idén is rengeteg barna varangy életét mentették meg.
A teljes mentett példányszám a
tó felé 2622-2632 barna varangy volt, amelyből pár ill. nőstény min. 1122 (a
végén már csak részben számoltuk). Az első napi vizuálisan
megfigyeltekkel és feltételezett nem számoltakkal együtt mintegy 1250-1300
nőstény jáhat az Aranyoslapi-tóhoz petézni.
Az
elpuszult egyedek száma 200-220 lehetett, amelyek nagy része azonban még a fóliázás előtt történt.
A EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusból támogatott
„Hátrányos helyzetű gyermekek környezeti nevelése Zala megyében” című
pályázatunk keretein belől megvalósuló kirándulássorozatunk tovább
folytatódott.
Legújabb kirándulásunk Zala megye Göcsej tájegységének kulturális
és természeti értékeibe mutatott egy kis betekintést a Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona gyermekei számára.
Egyesületünk
folyamatos madártani felmérései között 2007 óta szerepel a pölöskei nagy tónál
végzett madárgyűrűzés. Ebben a kutatásban hatalmas segítségünkre volt a
Pölöskei Öregtó Nonprofit KFT,
a mindenkori helybiztosítással.
A gyűrűzést az első három alkalom során főleg
Domján András, szegedi barátunk végezte, neki ezúton is köszönetet szeretnék
mondani. Az elmúlt három alkalommal Kancsal Béla és jómagam gyűrűztünk.
"az óceánok több hőt nyelnek el, mint a jégsapkák, hőtartó képességük
és a légkör magas szén-dioxid-szintje miatt a hőmérséklet akkor is
tovább emelkedne, ha azonnal megszüntetnék a teljes kibocsátást."
A magyar éghajlatvédelmi törvény tartalmi kérdései
Ma már nem az a kérdés,
hogy lesz-e Magyarországon éghajlatvédelmi törvény, hanem hogy a
szabályozás milyen logikát követ majd és mennyire lesz hatásos.
Mindannyiunk érdeke, hogy a szabályozással megtaláljuk a gazdaság és a
környezetvédelem közös érdekeit, illetve az éghajlatvédelmi törvény
hozzájáruljon a társadalmi problémák enyhítéséhez, a szociális
igazságossághoz. A törvény megszületése a környezetért tenni akaró
civil társadalom egyik sikere is, hiszen a kezdeményezést eddig 194
civil szervezet támogatja.
"A harlekinkatica folytatja hódító útját Magyarországon: csupán 1,5
évvel a megjelenése után a hazánkban idegen faj ma már az egész
országban megtalálható, terjeszkedése közben pusztíthatja a hétpettyes,
a kétpettyes és a tizennégypettyes katicát.
A tél közeledtével az
országot valóságos invázióval elfoglaló rovarfaj a lakásokba is
tömegével szivárog be - a tavalyi rekordot egy kővágószőlősi épület
tartja, ahol mintegy 3-4 ezer állat gyűlt össze."
Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusból támogatott „Hátrányos helyzetű gyermekek környezeti nevelése Zala megyében” című pályázatunk következő programjára május 24-én került sor, melyben a zalaegerszegi és a nagykanizsai gyerekeket vittünk egy egész napos kirándulásra a Kis-Balatonra.
A FöldNapja alkalmából 2009. április 22-én Zalaegerszegen Egyesületünk két helyszínen is igyekezett felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Mint azt már korábban megírtuk, márciusban elkezdődött az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott Hátrányos helyzetű gyerekek környezeti nevelése Zala megyében című programunk.
A zalaegerszegi szakkörünkről már beszámoltunk, most Nagykanizsa következik.
Afrikában telelő fehér gólyáink ezekben a hetekben kezdik meg felkészülésüket arra az akár 10 ezer km-es útra, aminek célállomása a Kárpát-medence. A madarak napi 10 órás repüléssel kb. két hét alatt teszik meg ezt a távolságot, közben pedig mindössze néhány kulcsfontosságú pihenőhelyen állnak meg, táplálkozni és erőt gyűjteni. 
